|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Egy magányos délután...
Csak megsárgult papírt találtam, erre írom most búbánatom; bele illik. Összefolynak a hónapok, amik nélküle telnek. Január óta alszom, most szeptember van. Az idõjárás talán kedvezõ lenne a tóra követ dobálni, vagy sárga esõkabátban gereblyézni az elszáradt leveleket. Inkább csak az öreg fatornácra ülök ki, egy bögre kakaóval és egy vastag pokróccal, emlékezni ez is jó. Úgy beszélek róla, mintha már nem szeretném, pedig épp ellenkezõleg. Ahogy a szél gyengéden meglöki a szélcsengõt, dallamában szófoszlányok rémlenek, mintha csak õ szólna, de egy pillanatra elindul a vér a testemben, még ha illúzió is csupán.
Nem gondolok semmire. Szépnek talán nem mondható az elmúló puszta sivár üressége, de valahol ott bujkál az a kis meleg, az a meghitt csend, ami a szunnyadó tavasz lelkében parázslik még. A légycsapó lepottyan a falról, a tarka kis cirmos egy percre feleszmél álmából, de visszazökken. Megint alszom, de ébren. A kert fáinak csörtetése, vad tépkelõdése, egészen olyan, körülményt kölcsönöz, mintha jó pár ember dolgozna körülöttem. Recsegnek a fatornác lépcsõinek deszkái, pedig csak a füstös por kavarog arra. Õ sosem téved ide. Gondolatban - ahogy a szél erre söpri az út porát - megformálok belõle egy hazatérõ vándort, akit talán meleg pogácsával várok minduntalan. A vándor gyorsan továbbállt, mennie kellett, szemeimbõl száraz viasz csepegett érte, könny gyanánt, búcsúzásképp. Szívesen vele tartottam volna, életünk megérkezésbõl telne ki. De hol van õ? Az én hús-vér vándorom, tarisznyája rég ott porosodik pókhálóba takarózva, az idõ arra sem méltatja, hogy feleméssze. Hûvösre jár, összehúzom a pokrócot magamon, bár már betévednék, de mohó kémlelõ figyelmem kint marasztal. A viharlámpa elalszik, tombol a szél, szinte megsüketít, az idõ is haragszik már rá.
Tudom, hogy már nem tér haza, csak az öreg deszkák õrzik lépteit és a múlt emlékeit, amely örökké halhatatlan marad.
|
|
|
- május 30 2008 18:02:56
Szia!
Fantasztikus hangulata van az írásodnak. Tulajdonképpen nincs is történet, még azt sem tudom milyen napszak van. Olyan aprólékosan írod le, hogy ott ülök veled én is, és részese vagyok a magányodnak az emlékeidnek. Nekem tetszett. Szeretettel: zsuzsu |
- augusztus 24 2008 15:49:13
Köszönöm,Zsuzsu! |
- június 28 2010 11:27:12
Zsuzsuval tartok. Kellemes írásgyakorlat, kellemes olasnivaló. Lehetne folytatni sokáig.
Gratuláció!
PiaNista |
- augusztus 20 2010 13:04:38
Köszönöm szépen.. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 17. péntek,
Húsvét, Rudolf napja van.
Holnap Andrea napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
