|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Hol volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még a Csalafinta csalitos szélén, a Bummbele nyuszicsalád mögött, volt egyszer két testvér, Gabó és Gabesz . Nagyon jó testvérek voltak. Mindig szépen beszéltek egymással, segítették egymást, sohase bántották meg egymást még egy rossz szóval, tekintettel sem illették. Egyik nap kint a kertben mulatták az időt, amikor egy hófehér gilice szállt le melléjük. Utána még egy, majd még egy, aztán jöttek nagy garral. Gabó szaladt a fészerbe és hozott egy szakajtó búzát. Szétszórta a földön:
- egyétek, csak egyétek! Biztosan éhesek vagytok. Azok így is tettek. Szempillantás alatt elfogyott mind az utolsó szemig. Aztán nagyokat hörpintettek az itatóból.
– Burukk- burukk- burukk- burukk köszönték meg, majd elrepültek. Gabó és Gabesz mosolyogva néztek utána, búcsúzóul még integettek is nekik. Aztán együtt mentek homokozni. Gabesz hatalmas várat épített, húga várárkot, majd gombócokat formált díszítéshez. Gabesz műanyag fagyis kanállal formázta, ott volt az is a homokozójátékok között.
– Micsoda ötlet! Hogy ez nekem nem jutott az eszembe- ámult el Gabó. Amikor kész lett a vár, Gabesz vizet hordott a várárokba, húga pedig kipróbálta a gombóckészítést a fagyis kanállal. Kivárta türelemmel, amíg testvére leteszi a kanalat. Esze ágában se volt elvenni tőle, vagy vitatkozni emiatt. Ugye te se szoktál? Gabó néhány helyre, még tett egyet-, egyet a gombócból.
– Így ni, most már kész!- nyugtázta. Pompásan mulatták az időt e szép kora őszi napon. Bár már gyengén, de még besütött a nap az ágak közé. A levelek is sárgultak. Egyik nap egy bika száguldott el a házuk előtt, mögötte a gulyás próbálta társaival befogni. Mokány volt és nagyon mersz. Így nem volt egyszerű, ráadásul nagyon haragudék, szinte háborodék volt, igencsak fenyegető volt a tekintete, a tartása, nem beszélve a két hegyes szarváról. De aztán egyszer csak mégis sikerült és visszaterelték az istállóba. Valahogy kiválhatott a csordából. Korán sötétedett. Egyik alkalommal, egyik estenden, egy vörhenyes bundájú négylábút pillantottak meg a kert végében. Épp akkor zárták be a baromfiólat, így a tíkok biztonságban voltak.
- Nem lesz neked belőlük lakoma!- mondta Gabesz. Aztán bementek a házba. Jól zárt az ól, biztonságot
nyújtott, ezért nyugodtan hajtották álomra a fejüket. Pitymallatkor mikor megszámolták, teljes volt a létszám. Gabónak közeledett a névnapja.
- Jer, ide kishúgom - mondta Gabesz - aki legott termett. - Egy gyönyörűszép kesely kalárissal ajándékozlak meg névnapod alkalmából. Fogadd szeretettel. Nagyon megörült neki, mert már régóta szeretett volna egyet a nyakába. Kedves szavakkal köszönte meg. A kalárishoz pitykézett ruhát vett fel. Egy ideig illegette- billegette magát a tükör előtt, aztán kiment a ház elé és leült a padra. Gabesz is kiült mellé tárogatójával. Ahogy ott mulatták az időt, egy kis őz ődöngött a környéken.
- Mi történt? Miért vagy egyedül?
- Az anyukámat baleset érte. Belelépett valami éles, fém valamibe és nem bír lábra állni. Gabó és Gabesz a
segítségére siettek. Hamarosan rá is leltek. Faágakból sínbe rakták a jobb mellső lábát, liánnal körbe rögzítették, majd amit csak találtak egybehordtak és egy hordágyat készítettek. Még két kereket is találtak hozzá. Valaki iderakta a bokor alá. Szerencsére közel volt az állatkorház, ahol megröntgenezték és bekötözték a lábát.
-Pihentetni kell egy ideig- mondta a doktor nekik. Miután megköszönték a segítséget, elköszöntek. Egy ideig együtt jöttek Gabóval és Gabesszal majd megköszönték a segítségüket, elköszöntek egymástól és mindenki ment a maga útjára. Teltek, múltak a napok, az évek, eközben mindketten felnőttek. Elvégezték az iskoláikat, szakmát tanultak, majd dolgozni kezdtek. Hamarosan párt találtak maguknak, elköltöztek a szüleiktől. Hamarosan gyermekeik is születtek. Továbbra is nagyon jó testvérek voltak. Mindig szépen beszéltek egymással, segítették egymást, sohase bántották meg egymást még egy rossz szóval, tekintettel sem illették és erre nevelték a csemetéiket is. Szerették és becsülték, óvták a természetet.
Kérdések: Sorolj fel a meséből régies kifejezéseket! /pl. garral - tömegével, özönével. gilice – galamb. háborodék - haragudék, felbőszült. Hörpint - iszik. jer - gyere. kaláris – gyöngy, gyöngysor. kesely - kese színű, szürke. legott - ott rögtön. mersz - bátorság. mokány - erös, izmos. ődöng - céltalanul járkál. pitykézve - díszítve. pozdorja - len és kender hulladéka, faforgács. tárogató - hangszer. vörhenyes - vörös színű. fészer-tároló. szakajtó- kosár. estenden- este. tík- tyúk./ Esetleg találtál még többet is? Sorold fel, a jelentésével együtt. / pitymallat- korán reggel. mulatták az időt, /. Gabó és Gabesz mit talált a bokor aljában? Hogy kerülhetett oda? Mi erről a véleményed? Gabó és Gabesz milyen belső tulajdonságokkal rendelkezett? Miben nyilvánult meg, hogy testvérek voltak? Milyennek kell lenni egy testvérnek? Mi a véleményed? Sorold fel!
|
|
|
| Még nem küldtek hozzászólást
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 11. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Pongrác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
