|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Lelkek útja, Csillagország, Álmodtam...
Tudod, talán mert sokat gondolok a lélekre, és a lelkek életére, meg a csillagokéra, róluk láttam álmot ma éjjel. Nem tudom meddig volt az álom, és mi volt az, amire felébredve gondoltam, de az biztos, hogy tele voltam velük, mikor magamhoz tértem, és mesévé rendeztem a fejemben.
Álmomban, a földi világ lakóin kívül, az égi világnak is voltak lakói. Messze, a madarakon túl, ott fenn a csillagoknál volt egy gyönyörûséges világ, amit a lelkek laktak. Gyönyörûséges, de nem hibátlan világ. Ott fent is országok voltak, csillaghatárokkal. Ott laktak a lelkek, a csillagok között. Minden léleknek volt csillag(tér)képe és tudták hol a határ. Onnan se ki, se be nem lehetett közlekedni. De a lelkeknek nem kellett egymás szemébe nézni ahhoz, hogy végtelen szerelembe essenek. Õk távolról is megérezték egymást. Csillag milliókon túl is egymásba szerethetnek. Szép volt ez a világ, mindaddig, míg nem jelent meg közöttük a vágy. De megjelent, és mindent megváltoztatott. Egyszer, mikor már sokat sírtak, a szerelmes lelkek megelégelték az állandó sóvárgást. Annyira vágytak egymás közelségére, hogy fellázadtak. Ne álljon közéjük hét határ! Akkor valamelyik lélek észrevette, hogy van egy bolygó ott a távolban, oda kell csak eljutni. A Föld egy szabad világ. Ott a lelkek szabadok. Számukra nincsenek határok. A gondolatot tett követte és a csillagképekbõl egyenként, (mikor megpillantották az álombolygót) szépen, egy láthatatlan létrán, vagy éppen csak szabad akarattal, leereszkedtek a Földre. Nem jöhettek párosan, nem egy helyen laktak, egyik az oroszlánból, másik a bakból jött és mindenkinek meg kellett várnia azt a pillanatot, amikor meglátja a Földet, (nehogy eltévedjenek) de ahogy lepottyantak a felismerhetetlenségig földesek lettek, (mint kis Bence a kemencében). Azóta is keresik egymást. Nehezen találnak egymásra. De a lélek nem ismeri a lehetetlent. |
|
|
- október 10 2008 12:27:30
 Nagyon szép történet, kedves Sennomeco!
Mi is lett volna szegény lelkekbõl, ha nem találnak le a földre.
Ez a történet egy kicsi kis legenda, kedves bájos, nagyszerû!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
sajnos, a beküldött képed a novella szövegéhez mentés után eltünt. Nem tudom, mi lehet az oka. Beküldenéd még egyszer? |
- október 10 2008 12:32:06
Gyönyörû idea! Gratulálok |
- október 10 2008 14:26:29
Kedves Sennomeco!
A másodszorra beküldött képedet publikáltam ugyan, de elõhozni már nem tudtam, hogy beillessszem a szövegbe. Egyébként elsõ beküldésnél is azt láttam, hogy elég nagyméretûnek bizonyult a kép, ezért kerestem egy másik angyalos képet, ha megfelel.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 10 2008 15:42:39
Az álom jön magától, de a fantáziád is kifogyhatatlan és szerteágazó.
Örülök, hogy így tudtál álmodni. |
- október 10 2008 15:55:44
Talán igaz, hogy a lelkek így választják születésüket.
Remek írás.
Szeretettel Joli |
- október 11 2008 18:05:21
Kedves Zsuzsanna!
Teljesen megfelel a kép, és elnézésed kérem, mert se a kiterjesztését, se a méretét nem figyeltem, csak elküldtem...
Köszönöm!
És köszönöm a többi kommentet is!
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 29. szerda,
Péter napja van.
Holnap Katalin, Kitti napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
