|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Egy dallam...
T
DRÁGA BARÁTNÕM,-MADI !
...eljutott hozzám a dalod ...és ahogy kinyitottam az ablakomat...
...minden ragyogott körülöttem....
...a szél szelíden hullámzott a térben...zizegõ-rozsdás levelek táncát kisérte....és megsimogatta arcomat....a kék ég feszesen terült el ...mélyen a földig ért...kecses fodraiban a madarak bontogatták elgémberedett szárnyaikat....
...enyhe fuvallat simult mellém...egy messzirõl jött égi érintés...a dombok mögül meglódulva...utat tört magának....megtalálva lelkemet...
...fényességre nyílt a reggel...boldog harangzúgással...hagytam...hogy a dallam mélyen magával ragadjon...belevesztem a hangok összefolyó....sûrû morajába...
...behunytam a szemem...fülemben zengõ...tompa dal zúgott....kitárt szárnyú madárként belekapaszkodtam a szélbe....egy tûzpiros masnit kötöttem az égre...és szálltam lebegve...mint egy õszi falevél....messzire sodort...lelkem kitágult,mint a horizont...és már nem vágytam másra....csak el....el messzire....ahonnan a dallam útra kélt....
...bolondos játék az élet....mézízû drága érzések...miket kapok...Tõled...
...szavakkal simogatunk...szavakkal szeretünk...szavakkal gyõzzük le a távolságot....szavainktól az út összetöpörödik....szavainkkal mondunk igent a másikra...
...szavainktól elfogy a tér....roskad magába minden kilóméter...az idõt is keresztre feszítjük...és átgyalogolunk meredek,mély völgyek fölött....kiegyensúlyozzuk egymás napjait....édes szavakból görgetünk hegyet egymás lábai elé....szárnyakat ragasztunk ...és kezünket kinyújtva támaszt ígérünk és adunk a másik felé...
...olvastam valahol....magam is osztom.... soha nem szabad restellni a kimutatott érzéseinket....
...és mi nem restelkedünk....mondjuk...énekeljük...daloljuk ...írjuk ...suttogjuk,ha kell....amit érzünk...most is ezt teszem....
...szeretem minden bennrekedt és minden kimondott szavadat...azt is amit soha nem tudsz kimondani...és azt is...amit már százszor kimondtál....mert kell...hogy legyen egy olyan ember az életünkben...akinek a szavam annyit ér...mint a hallgatásom...a könnyeim annyit mint a nevetésem....a haragom annyit,mint a megbocsájtásom.....a szeretetem annyit,mint a szeretete....
...sokszor jut eszembe....talán eddig egy kiszáradt meder voltam....vagy egy kiszáradt,megtört fa....nem volt napfény...és ár....ami éltetett volna...de bizonyos voltam benne...meg van nekem az én idõm...ami begyógyít sok-sok sebet...csak el kell érkeznem türelemmel ahhoz az úthoz...ahol már otthonosan lépkedek...és nem kell félnem attól,hogy tévúton járok....most úgy érzem a magam útját járhatom....és ez engem boldoggá tesz....mert érted minden szavamat....érzed minden örömömet és bánatomat....és az a fény...mely engem körberagyog...Téged nem vakít....
...sorsom...életem egy része...most már visszavonhatatlanul a részed....a lelkedet akartam...talán a legtöbbet,mit kérhetek....és Te megengedted...hogy ezen a kapun belépjek...tiszta...alázatos érzelemmel....sokszor mondtam...Neked is...- nem vagyok szerencsés csillagzat alatt született ember.....de most már tudom...rosszul hittem....én nem garasokat...filléreket kapok az élettõl....hanem aranytallérokat...melyet úgy hívnak hogy lélek...a Lelkek-Barátságát ....a lélek aranytallérjait.....ezeket gyûjtöm és kapom naponta Tõled....-köszönöm...
Ölellek...nagyon...nagyon sokszor:):):)
szí.
|
|
|
- október 18 2008 09:04:12
Kedves Szoszircsi!
Elovlastam kedves soraidat, amit barátnõdhöz, Madi-hoz írtál!
Tudom, hogy neki szól, de mégis velünk is tudatni akartad, azért küldted be. Hiszen talán a barátságotok is valamikor azután kezdõdhetett, hogy itt, a honlapon megismertétek egymás alkotását, majd egymás lelkét. Megismertétek egymás gondolkodását, rezzenéseit, múltját, jelenét, és ami a legfontosabb, hogy ezáltal elindultatok életeteknek azon útján, ahol igaz barátság kísér tovább. A lelkek barátsága nagyon fontos dolog, és örülök, hogy fillérek helyett aranytallérok jutnak Neked.
Élmény volt ovlasni írásod!
Üdv.:Torma Zsuzsanna
 |
- október 18 2008 12:53:45
Elállt a szavam!
Olvasás közben levegõt sem vettem, egyszerûen..... elfelejtettem...... s mikor már a tüdõm rikoltozott az éltetõ oxigén után....akkor is csak.... egy sóhajtásnyira kapott megváltást.
A szemem habzsolta a sorokat ...
Elállt a szavam!
Most sincs egy sem, csak egy halk köszönöm, s szívemben mély alázat. Országot kaptam szavakért, sóhajokét, tiszta szándékért.
Kócos Tündérkém......elállt a szavam.....de majd újra folyni fog, csak még hagyom hogy hasson a kábulat..
Én is ölellek: Madika |
- október 20 2008 08:21:46
[b]A Barátság az a szent kötelék,amely nem két,nem követel,nem birtokol...árad magától,mint egy szelíd folyó...hullámai partot érve újabb hullámokat gerjeszt...mederben hömpölyög, mégis határtalan...
Köszönöm,hogy olvastatok
Szeretettel[/b]
szí. |
- október 20 2008 08:38:55
[b]...a "két" helyett az kér...bocsi ....óhhh de reggel van...[/b] |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 11. vasárnap,
Ferenc napja van.
Holnap Pongrác napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
