|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,222
|
|
Copyright: Lyrical Poet, 2006. június 8.
A jázmin illata
Ma csodálatos napra ébredtem. Hosszú már-már õszies esõzések
után végre verõfényes és napsugaras reggelre virradt fel a nap, és
madarak önfeledt énekétõl zengett a kert, mert õk is boldogok voltak
velem együtt. Jó mélyeket lélegeztem a harsogóan tiszta levegõbõl,
és csodáltam a gyönyörûséget ami körülvett ebben a fenséges természeti
harmóniában ...
A rózsák tele vannak virággal, és szirmaikon mint apró kicsi gyémántok,
úgy csillannak meg a reggeli harmat kristálytiszta cseppjei, ahogy
megcsillant rajtuk a napsugár, az édes simogató napsugár ... Boldogság
volt a lelkemben és a testemben egyaránt,mert valami végtelen nyugalom
és béke volt körülöttem ahogy önfeledten nézelõdtem ... A sziklakert is
pompázik ahogy a virágzó kis növények elborítják; a rózsaszínû kis törpe
szegfû, a köveket párnaként beborító sárga színû varjúháj, vagy a halványlila
virágözönnel köszöntõ kakukkfû, mely kiváló gyógy- és fûszernövény ...,
és a kb. 15 cm. magas madárhúr melynek hamvas-szürkés, bársonyos
tapintású a levele, és csak úgy világít felette a millió kis csillag alakú,
vakítóan fehér virág ... ugyanakkor meg kell említenem a füge kaktuszt is,
melynek tenyérnyi húsos kerek levelei vannak és körülbelül 6-8 cm. - es
citromsárga tölcséres virágai, de õ késõbb virágzik mert meleg igényesebb.
A világoskék és sötét-lila törpe íriszek már elvirágoztak, õk most pihennek.
Most jut eszembe micsoda kalandba keveredtem az õsszel; a ház teraszánál
csináltam az új lépcsõt, már be volt minden zsaluzva de volt egy kõ ami kiállt,
ezért arra gondoltam hogy azt kiveszem a terasz szélébõl, mert nem lett
volna elég vastag a beton rajta. Ahogy kivettem a követ, volt egy kis
törmelék és föld amit ki akartam még szedni, amikor megmozdult a föld!
Hát gondolhatod, ott volt benn a jó hûsben egy szép béka ... hát gondban
voltam mert alig tudtam hozzáférni hogy ki vegyem a szûk helyrõl, de
sikerült és átvittem õt a sziklakertbe, ott engedtem el ... A múltkor pedig
a szántóföld szélérõl hoztam be zsákokat, melyek jelezték a traktor
számára hogy meddig kell szántani. Szedtem ki a zsákokat hogy bele
rakom a kukába, amikor észrevettem hogy a talicska alján egy picike
5-6 cm-es gyík van ... rögtön kézbe vettem és õt is odavittem a szikla-
kertbe ahol békességben élhet!
Közben ahogy nézelõdtem, a kert távolabbi végében megakadt a szemem
az egyik kedvenc díszcserjémen, õ pedig nem más mint a jázminbokor.
Éppen virágzik, és gyönyörû krém fehér virágai oda vonzották a tekintetemet ...
Mondanom sem kell hogy ennek a látványnak nem bírtam ellenállni, oda
kellett mennem hozzá, gyengéden a kezembe vettem a gyönyörû virágokat
és magamba szívtam a finom bódító illatát ... és még, és újra még, ki tudja
hányszor. mert nem tudtam vele betelni olyan mámorító volt a pillanat ...
És ott, akkor Te jutottál az eszembe, a szépséged, a gyengédséged és
a finom illatod ... éreztem ahogy gyengéden tartottalak a kezemben, és
gyönyörû voltál, és megrészegültem az illatodtól ... Tõled, mert akkor és ott
Te voltál számomra a jázmin ...
*
|
|
|
- október 24 2008 17:39:59
...és azóta is mindenévben Neked nyílik és illatozik.
Szeretettel Joli |
- október 27 2008 09:59:38
Kedves Lyrical Poet!
Nagyon szépen, a természetre újra és újra rácsodálkozva (mint ahogy én is) mutattad be kerted virágait, és közben kimentettél két kicsi állatot a bajból, mely jótetteidet én nagyon dicsérem.
Magam is így vagyok a kicsi állatokkal, a védtelenekkel.
Kapálásnál egy kis vakond jött a felszínre, meg is símogattam, aztán hagytam elmenni a kaszálóba. Fészkébõl kiesett fecskét tettünk vissza a fészekbe. Gyakran találkozom én is a telkünkön kedves kis gyíkokkal és beszélek hozzájuk, no meg a kismadarainkkal is.
Azt hiszem, rokonlelkek vagyunk!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. április 17. péntek,
Húsvét, Rudolf napja van.
Holnap Andrea napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
