- Mondd csak Tündim, mi foglalkoztat ennyire, mi ez a gondterhelt ábrázat. Mi történt az ihlet-partin melyen részt vettél a társaiddal. Mit nem mondtál el nekem? Mi baj van? Ledöntöm a kávémat egy mentholos kíséretében és hallgatlak. Kint ülünk az erkélyen és nagy nehezen hozzáfog a mondandójához.
- Tudod kedvesem, sajnálom a zöldszemű fiút. Tudod melyiket? Engem akart helyettesíteni nálad amikor én üdülni voltam, de neked nem jött be stílusa, úgyhogy nem hagytad, hogy diktáljon neked helyettem.
- Igen, tudom emlékszem, mi a baj vele? Elmondod?
Hátha tudunk neki segíteni. - mondom ihletemnek Tündinek.
- Nem, egyelőre nem tudunk neki, mert rettenetesen bele van zúgva Kláriba, tudod, ő is egy ihletcsajszi, a könnyűvérű írónőket célozza meg és diktál nekik. Miért, van ilyen is, nem tudtad?
- Gondolom, hogy van mindenféle ember típus, éppen ezért evidens, hogy aki írni tud, akkor neki olyan az ihlete. Na igen, a Klári. Hallottam már róla, mindenkivel, mindenhol, nem szent neki semmi és senki. Na és ebbe a csajsziba van belezúgva?
- Igen, de cefet módon, meg van érte őrülve. Nem lát, nem hall a szerelemtől. De hogy mi fogta meg ebből a csajsziból nem tudom, és ő sem tudja, csak egyszerűen mint a mágnes a vasat úgy vonzza. Egyelőre plátói szerelem, de nagyon be van indulva és nem akar megállni a teljes beteljesülésig. - mondja Tündi gondterhelten.
- És te pedig nem tudsz rá hatni, ugye, nem, egy szerelmes férfira nem is lehet, észérvekkel meg főleg nem, hagyni kell, majd kiforrja magát ez a kapcsolat, ha odáig eljutnak.
- De féltem Őt, féltem ezt a hülyét, mert attól függetlenül, hogy hülye a stílusa, ismerem, hogy nagy érző lélek. Már háromszor belehalt a szerelmi csalódásaiba, én húzgáltam ki a romjai alól, alig kapott levegőt. De nem érti meg. Hülye! A saját kárán sem tanul.
- Tündikém, a hülye emberrel nem lehet mit kezdeni, ezt már tudhatnád, nem vagy mai pipi...és mit akarsz tenni?
- Pontosan ezért vagyok gondban mert nem tudom. Nem hallgat rám, annyira hatással van rá ez a nő. Napok óta ezzel a témával foglalkozom és minden mást kiszorít a tudatomból.
- Igen, azt látom, érzékelem, hiszen napok óta nem hoztál nekem "anyagot" olyat sem, ami publikációra alkalmatlan. Jó lenne pedig ha összeszednéd magad, mielőtt te is megroggyansz a zöldszemű fiú nagy bánata alatt.
- Jól van, összeszedem magam, egy nap múlva itt leszek egy frankó mondanivalóval, kibírod addig? - kérdezi Tündi ártatlan kék szemeit rám meresztve.
- Mondd, tudok jobbat, hiszen te vagy az ihletem, tudod nagyon jól, hogy nélküled nem érek egy kalap szilvát sem! De igyekezz légy szíves. - mondom Tündinek és útjára engedem.
És engem is gondolkodóba ejt a zöldszemű fiú. Miért kapaszkodik annyira Klári után, hiszen Klári lesajnálja az ő fejét. Klári egy olyan nő., aki szeret hódítani, talán le is fekszik a behódoltakkal, de ennyi és nem több. Neki egy ilyen kapcsolat egy esemény a naptárjában, melyet aztán kipipál...
Eltelt a nap amiben megegyeztünk, hogy újra jelentkezik Tündi. Betartja az ígéreteit, szeretem Őt ezért is!
- Na hello kedvesem, itt is vagyok, hoztam egy frankó témát közben beugrottam a zöldszeműhöz is, aki búsult ugyan, de belátta, hogy milyen hülye. Elmondta ugyanis, hogy összejött a plátói szerelmével, de aki ugyan szép volt, de csúnya álom lett belőle. Mert már csak álom. Egy találkozás után kiadta az útját, mert útjában állt!
- Igen, a Klári ilyen! Most már legalább elhiszi neked, hogy nem akartál neki rosszat...
- Hiszi a frászt, hát hülye, most meg a Vali után tekereg, aki szintén hasonló karakter, hasonló tulajdonságokkal mint Klári, csak neki két alkalom szükségeltetik ahhoz, hogy kiadja a fickók útját...
- És ezt a zöldszemű vállalja? Vállalja az ismételt megaláztatást? Hát akkor ő tényleg hülye.
- Persze, hogy az és én most könnyedén elváltam tőle azzal a végszóval, hogy "tudod, Ádám, aki hülye, haljon meg" nem fordítok rád az időmből tovább egy percet sem! Úgyhogy kedvesem újra itt vagyok veled, ledobtam a vállamról a zöldszemű terhét.
.
