|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Miért várom, hogy visszatérj?
Hogy az ajtón hirtelen belépj?
Bár elmentél, de visszanézz,
Hogy segítsek, ha arra kérsz.
Várom a percet, hogy megdicsérj,
Hogy diplomámért elkísérj,
Hogy az oltárhoz Te vezess engem,
S a nehéz percben Te fogd a kezem.
De hiába várom, hogy így legyen,
Nem leszel itt, de ha kérhetem,
Figyelj onnan, és segíts nekem,
Hogy velem vagy, azt érezzem! |
|
|
- augusztus 21 2008 06:16:37
Benne van a remény, a szerelem, ha sokat nem. legalább egy piciny boldogságot kérése és ez igazán megható. |
- augusztus 21 2008 06:25:25
Szia schildike!
Mindannyiunknak van, aki hiányzik...
Én a mai napig nem tudtam megszokni a hiányát, pedig már 14 éve, hogy elment. Attól élnek velünk, hogy emlékezünk rájuk.
Mély érzelmekrõl árulkodik a versed.
Gratulálok hozzá.
Csobad |
- augusztus 21 2008 08:33:47
Kedves Schildike!
Ha az a valaki már odaát van, akkor biztosan vigyázza minden léptedet!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- augusztus 21 2008 16:59:10
köszönöm hozzászólásokat...most igy visszaolvasva picit lehet h kétértelmû lett a vers...Az édesapámat szerettem volna a diplomaosztómon látni, és h odakísérjen az oltárhoz, mikor férjhez megyek... |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. július 30. csütörtök,
Judit, Xénia napja van.
Holnap Oszkár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
