"Mi a kõ",eltelt egy év,
avagy kettõ.
szakállam is olykor megnõ,
körmömet sem rágom,
felülkerekedek az összes hibámon.
fülemet földi zene gyógyítja,
mi lelkemnek fõ gyógyírja.
hiszem -e világot,
hiszem a gonoszságot,
keresek méznél édesebb jóságot,
konokul lépegetek,néha eltévedek,
minden erényt összeszedek
vadvizeken evezek,nádirigót etetek.
éhes vagyok.szomjazom.
a múltamat már csak kutatom,
a jövõmet látom,angyalarcú határon,
kezemben munka,otthonomban édes álmom.
tenger - augusztus 23 2008 14:41:12
Gratulálok, kedves mimone, ismét egy gyöngyszemet adtál mindannyiunknak. jó a soraidba idõzni, és megpihenni szavad szírtjei alatt! üdv : Szilárd
sziszifusz - augusztus 23 2008 16:59:35
Ezek a töprengések hozzák ki belõlünk a legjobb verseket.
Grat.
szeretettel:Sziszifusz
Berenike - augusztus 23 2008 17:32:13
Nagyon szép és tetszik a dallama is.)Gratula!Roni
mimone - augusztus 23 2008 18:08:52
köszönõ a hozzám'szólóknak...!
Torma Zsuzsanna - augusztus 25 2008 08:53:19
Kedves Mimone!
Felnõttél. "Kezemben munka, otthonomban édes álmom".
És ez így van jól!
Nagyon szép a versed és annak mondanivalója is jó!
