|
 Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Nem ígérem, hogy lehozom a csillagot,
felviszlek oda, közelrõl látni a szépet.
Megfürdetlek a mindenek fényével,
körberaklak millió égi tüneménnyel,
mint tükörben, lásd meg arcomat,
ha némán is szól, halld meg hangomat.
Tudom, mindig csak ébren álmodom,
az imától már elfáradt mind a két karom,
oly szorosan fonják át mennyei képedet,
mi felissza ráhullott keserû könnyemet,
a végtelenben találkoznak a mindenek,
hát kezdjünk ott egy új, boldogabb életet.
Menjünk át a szivárvány törékeny hídján,
pihenjünk meg a boldogságtenger partján,
hagyjuk úszni õrült álmaink,
hogy partot érjenek titkolt vágyaink,
mint hajótörött hosszú szenvedés után,
ki újra látja rég elhagyott otthonát.
Mikor az álmokat nem álmodhatjuk tovább,
széttépi a mindent eltipró valóság,
az égbeszálló sóhajok már nem segítenek
és útjába áll a nincs tovább a reménynek,
emlékek fájón lógnak csonka lelkemen,
kegyelmet nem ad az idõ, mert könyörtelen.
Akkor majd könny lesz a szerelem ára,
titokban ejtett, hogy senki se lássa,
magányba roskadt lelkemen táncol
a bánat, mert szívemben már semmi sem lángol,
kialudt érzések hevernek a porban,
míg álmaink eltûnnek a semmibe szótlan. |
|
|
- szeptember 04 2008 06:01:41
Remélem nem így lészen, ahogy a vége szól, bár a versed szép és õszinte vallomás. |
- szeptember 04 2008 09:00:12
Kedves Szhemi!
Nagyon szép, de fájdalmasan szomorú a versed!
Én is remélem, hogy álmaid nem tûnnek a semmibe!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- szeptember 04 2008 18:45:53
A fájdalmat soha nem kell megmagyarázni,így én sem teszem,szép a versed...
Üdvözöllek v. |
- szeptember 04 2008 19:07:07
Köszönöm kedves Denes, Zsuzsanna és Voyager, hogy olvastátok a verset. Az álmok megmaradtak, sajnos csak az álmok.
Üdv: József |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 15. hétfő,
Jolán, Vid napja van.
Holnap Jusztin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
