Betörtél bús életembe, a múzsámmá lettél,
Már csak hozzád szólhat szerelmes dalom,
Szívemben meghalt a kínzó-édes fájdalom,
Magányomból észrevétlenül megmentettél.
Csipkerózsika-álmomból szavaid felráztak,
Neked elhiszem, hogy van még miért élnem,
És hegesednek a múltam ütötte mély sebek,
A te édes szíved volt rá a gyógyító balzsam.
Elfeledtem egy megátkozott szerelem lángját,
Eldobtam álmom elszáradt virágának szirmát,
Már alig érzem égkék illatának kínzó hiányát.
Bár néha fáj, hogy kedvesem sohasem lehetsz,
Tudom, ha szükségem lesz rád, ott leszel, mert
Betörtél az életembe, és múzsámmá szelídültél.
