Magasban úszó
fellegek
tovasuhanó játéka
gyönyörködtet,
felhõszínekben
tobzódom,
lélekben velük
utazom
távolra, messzire, el...
de utamat testben
a földön járom,
s bár felhõk fodrába
kapaszkodom,
itt lent minden érzékem'
rabul ejtette
a megsápadt õszi levelek
fáradt zizzenése.
Õsz illatát sodorja
az ökörnyál...
ha akarom, ha nem,
szívdobbanásom
feléd száll.
reitinger jolan - október 01 2008 09:20:32
Az õsz is lehet olyan szép, mint a tavasz, lelket, érzéseket megindító.
Szép lett a versed.
Szeretettel Joli
varganora - október 01 2008 10:29:34
Gyönyörû õszi vers!
Torma Zsuzsanna - október 01 2008 13:02:03
Nagyon szép, kedves Magdileona!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Magdileona - október 01 2008 21:29:57
Köszönöm szépen mindenkinek!
Sancho - október 02 2008 08:27:01
Magdileona kedves!
Szép Õszi kép. Ahogyan a felhõkbe kapaszkodsz, remélve hogy az ökörnyálba csak ritkán gabalyodsz.
Grt. Sancho
