|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Veled fekszem
és veled ébredek,
gondolataim mind
körötted bolyongnak,
akár a lepkék,
gyertya viaszlángján,
csak ne égetne oly nagyon.
Sötét szobámban napként,
ha felragyogsz,
emléked fonalából
szövöm meg leplemet,
s magamra vonom
a rút világ elõl,
legalább itt ne ûzze
elmémet félelem.
Éj szemed csókolom
a holddal, míg szél hajad
idézi sóhajom, s hajnal
testeden fülledt pára gyöngyöz,
mit száraz ajkammal
életként szomjazom.
Véremmé váltál,
bennem élsz,
s én belõled vagyok.
Beléd szerettem,
mirõl Te nem tehetsz,
s ha mennél, hát
menj, ne várj....
folyj el pirosló életem. |
|
|
- október 03 2008 10:31:32
Gyönyörû szerelmes vers, érzelmekkel, természeti képekkel, önzetlenséggel.
Maryam  |
- október 03 2008 11:11:38
Végül is ez a versek lényege, mindenki azt látja benne, amit szeretne...egyébként most Maryam nyert |
- október 03 2008 15:29:43
Szép nagyon ez a versed is.
Szeretettel Joli |
- október 03 2008 18:23:47
Gyönyörû, lírai szerelmes verset alkottál, sokszínû képi megjelenítéssel. Öröm volt olvasni.
Szeretettel: Dorys |
- június 06 2009 22:26:34
Gratulálok! Gyönyörű vers! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 28. szerda,
Simon napja van.
Holnap Nárcisz napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
