|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Amikor megszületik
Olyan, mint egy álom
Hisszük, hogy minden
Csak szép és jó lehet,
Eltöprengünk sokszor
Hosszú éjszakákon,
Mikor a sápad hold
Gúnyosan ránk nevet
Hová tûnt az öröm
Csírája lelkünkbõl?
Helyrehozni hibánk
Vajon hogy lehet?
Érezzük, kifogyunk
Lassan az erõnkbõl
E céltalanság kitudja,
Hogy hová vezet?
Nem mondjuk mégse
Vége, nincs tovább
A sorsunk itt és most
Bevégeztetett.
Vannak a világon
Képtelen csodák
Talán mi vagyunk
Mindközül az egy.
Mert szólni akarunk
Ha nem is hallja
Senki, érteni akarjuk
A meg nem érthetõt
Lennénk a bénák
Eleven végtagja
Ha megmentenénk
Ezzel a jövõt,
Mert nincs másik út. |
|
|
- október 10 2008 11:55:50
Kedves Katalin!
Én úgy érzem ki a sorokból, hogy a versírók hivatása csendül ki belõlük (szólni akarunk, ha nem is hallja senki, érteni akarjuk a meg nem érthetõt, lennénk a bénák eleven végtagja, ha megmenthetnénk ezzel a jövõt).
Verseinkben szólunk másokhoz, s mi is próbáljuk megérteni a mások papírra vetett gondolatait, mert mi "bár lennénk a bénák eleven végtagja" de sajnos, a jövõt csak így tudjuk segíteni. No meg a hétköznapi polgári hivatásunk terén!
Üdv. Torma Zsuzsanna
 |
- október 10 2008 15:20:04
Kedves Zsuzsa és Manon!
Zsusza, jól látod a versem tartalmát. Ez a vers rólunk, rólatok, nekünk és nektek szól. Az írás hivatás, küldetés és felelõsség.
Köszönöm, hogy olvastátok.
Szeretettel Kati |
- október 10 2008 15:24:09
Nemes gondolatok, szép versben.
Szeretettel Joli |
- október 10 2008 20:57:45
Mozgósító, felrázó sorok.
Maryam |
- október 14 2008 21:33:21
Szia Kati, nagyon szép vers, köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel Tay |
- október 20 2008 17:26:15
Van mondanivalója, jól lett megírva, ösztönzõ. Mi kell még?:-) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 25. vasárnap,
Blanka, Bianka napja van.
Holnap Dömötör napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
