Kicsi kevés, üres, sovány
körülötted fázós magány
kezed remeg, ajkad dadog
látod ez mind megadatott
Ne félj, ne fázz,
az élet aláz
de mit vártál?
Kapod mi jár.
Harcba indult sötét sereg
Csak ellened senki veled
hát kard ki kard
a vér mi hajt
látod vörös
nyakad töröd
Lábad alatt örvénylõ Hydra
tépd ki a nyelvét, vesszen hát rajta
Nem kell a dicsfény
csupán a nyugalom
törékeny kincsem
soha el nem hagyom
Aki mar, aki bánt
mind aki nyomomban jár
ármány, átok visszaszálljon
Úgy akarom, azt kívánom!
Nagyerdessy - október 15 2008 09:48:16
Hát, kicsi kavics! Az építkezés olyan jól sikerült, hogy nem látszik tõle a mondanivaló. Már megint az a fránya arány, meg a szavak helyes sorrendje, meg minek, ha kinek; Mihály
kiskavics - október 15 2008 12:28:51
Köszönöm az "ÉPÍTÕ" kritikát.. A nagy kövek méltatják a kis kavics dalát.
Hedzsi - október 15 2008 19:01:27
Tetszik!! De nem tudom miért!:-D Talán mert olyan... különleges. :-)
Nagyerdessy - október 17 2008 10:05:02
"A nagy kövek méltatják a kis kavics dalát"
Ezen mondatod jó! Jó a felépítése, bár gondolata nem méltó hozzád.
Ne ránts a magad gödrébe. Inkább emelkedj ki belõle; Mihály
Ha tudni szeretnéd, mit szeretek benned, írd meg privátban...
