ha alattam lenne ég s
nem rög
soha nem érezném
végét létemnek -
de taposom már rég
a földet
csak szenvedés a
bérem s a bélyeg -
hurcolom pokol mélyére
alatta már nincs
több réteg
ha hívnak-rabolnak
az elfajzott ördög-bitangok -
nem Krisztusnak
súlyozom terhelt létem -
sóhajtoznak - hiába? -
ûzött angyal-vének
tovább már úgysem
sûllyed elárvult lelkem ...
... adom hát a sátáni végnek -
... ezer év múlva
kerubok és szeráfok mennyei
dallam-szárnyai emelnek
Atyám sátrához
holt lelkem mindnekorra
beragyogja a mindenséget...
'Sárfészek-Budapest-Szeged között, vonaton.
2008. 07.02-07.03.
Torma Zsuzsanna - december 11 2008 10:23:09
Nagyon szép és egyben megható ez a vers, kedves Visnyei Ferenc!
Én is tudom, milyen a "sárfészek",
érzéseddel én is együttérzek.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
VisnyeiFerenc - december 11 2008 10:40:39
Köszönöm nektek, hogy értékeltétek ezt a versemet is!
Üdv, Visó
genezisz - december 11 2008 10:44:48
Érdekes,s értékes verset olvastam Tõled.
üdv. : genezisz ) .
VisnyeiFerenc - december 18 2008 08:10:55
Kedves Elonor!
Valóban úgy van, ahogyan írod, de már másképpen látok mindent és mindenkit!
Köszi, hogy itt voltál!
Szeretettel:
Visó
) .
