|
 Vendég: 11
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Sötét kastély, benne gyertyafényes
Bálterem, és megannyi rút, éhes
Emberforma csuklyás démon-lény,
Oly fekete minden akár a szén.
Várják a lakomájukat mohón,
Türelmetlenül, mély hangjuk zendül
Ocsmány, piszkos, karmos kezük lendül,
Örülnek, ehetnek végre olcsón.
És sorban jönnek a furcsa étkek,
Szokatlan nem e világra valók,
És csak zabálnak a rusnya falók.
Jaj a látvány mily rút Ocsmány népek.
Egy Keselyû kõröz fejük felett,
Jó falatra várva-vár untalan,
De még nem tudja azt, hogy hasztalan,
Hisz a démon-had nem hagy szemetet.
Megjön az utolsó fogás, Angyal
Mi tálcára került. Fehér, áldott fény
Veszi körül. A legidõsebb vén
Marcangolja hatalmas agyarral.
És most kezdõdik csak a vacsora,
Hiszr nyert a Gonosz, meghalt a csoda.
A Keselyû sem bírja, elfordul,
S elrepül a horizonton túl.
|
|
|
- december 16 2008 15:14:53
Ha jól értelmezem a világon eluralkodó Rosszat akartad megjeleníteni. Sikeresen.
De az angyalok nem halnak meg, hidd el...  |
- december 16 2008 17:15:22
Ördögi lakoma, egyre többen vannak. Nem irigylem étküket, életüket sem.
Korrajzot írtál, ami jól sikerült.
Szeretettel Joli |
- december 16 2008 18:12:11
Köszönöm Mindkettõtöknek!
Artemiszia, az értelmezés tökéletes!
És tudom hogy nem halnak meg, de sajnos probálák õket megenni...
Laci |
- december 16 2008 20:58:41
Kedves SL nagyon remekül festetted meg a mondani valót, Jó a megvilágítás!
gratulálok.
Szeretettel: marica |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. augusztus 09. szombat,
Emőd napja van.
Holnap Lörinc napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
