|
 Vendég: 25
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Vörösen izzott fel az ég alja,
ahogy utolsót lobban a parázs,
majd elt?nt napunk a horizont
alatt, sötétl? leplet terítve ránk.
Égi lepel, selymes, égi áldás,
mi alatt levetkezik rólunk a gátlás,
mit ránk ruházott a szemérem,
hogy b?rünkön ne égjen tekintete.
Most egybeforrhat testtel a lélek,
Te nekem, míg Én csak neked élek,
s nem vetik szemünkre a csillagok,
milyen tiszták, s emberiek vagyunk.
Nem bánom azt se, virradjon napja,
égi leplünk, lelkünk csupaszon hagyja,
de nem számít, mit gondol a világ,
míg én Szerelemmel gondolok Rád. |
|
|
- augusztus 03 2007 20:54:03
Akkor legyen ez a szemérmetlen szerelem ódája.Szép formákat alkalmaztál. |
- augusztus 03 2007 20:57:17
Szerintem is nagyon szép szerelmi vallomás: Iildi |
- augusztus 03 2007 22:16:41
ebbe beleborsództam!Gyönyör?!
Szeretettel:Kriszti |
- augusztus 03 2007 22:41:15
Csodás megszemélyesítéssel nyitottál, és még szebben bontottad ki, átsüt a szerelem az egész verseden.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. május 18. vasárnap,
Erik, Alexandra napja van.
Holnap Ivó, Milán napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
