Én minden egyes búcsúzáskor meghalok egy percre.
Engem belülrõl fog megfojtani a fellázadó könny;
Mert minden boldog nap után, mikor éjt alkot az este,
A napból lángolt tündérmese túl gyorsan elköszön.
Mikor szívem szíved közelében észvesztõen dobban,
S ritmusának lágy dallama eggyé válik veled,
Nehéz búcsút inteni annak a legszebb pillanatnak,
melyben a legigazabb vallomás- csillogó szemed-
