Sóhajt láttam szállni az égen
Egy hosszúkás léggömbben éppen.
Lassan vitte a lég az éjben,
Majdnem felakadt a fahegyében.
Látszat volt az egész csak
Magasan szállt, mint a gólya,
Talán nem is volt neki csókja.
Lelkemet küldtem utána,
De eltûnt az éji homályban.
Százszor néztem utána, hátha
Egyszer eljön újra az árva.
Tudom már minden hiába.
papucs - január 14 2009 17:05:54
Jó "szemed" van!! Sõt! A beszélõkéd is elmegyegeten!!
reitinger jolan - január 14 2009 17:49:58
Lelkedre azért vigyázz, a lufik nem érnek annyit.
Szeretettel Joli
ZETA - január 14 2009 17:50:15
Egy fura árnyat láttam szállni
A fahegyétõl nem tudtam jó látni,
Mély sóhajt halottam az égen
Biztos az volt érzem.
Azóta se értem
Mit is láttam én az égen.
Egy régi sóhaj szállott
Mi elvitte a régi álmot.
Miért szívem mindig vágyott.
gimenimillian - január 14 2009 19:59:15
Kedves Zeta nekem tettszett e kedves kis versed
