|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,227
|
|
Még most is látom a fekete vonatot,
ahogy lassan döcög az öreg síneken,
futnak a fák, kergetem a felhőt,
s az orrom odaér a párás ablaküveghez.
Megint egy újabb állomás,majd
egy feltartott kéz int,s robogunk
egyre csak tovább erdőkön, hegyeken át,
s várom, hogy lássam a kicsi falu tornyát.
Csonka torony az, már messziről látszik,
eljárt felette az idő, s elbánt vele
a zord idő,a viharos kegyetlen tánc is.
Csak a harang szól megtöri a csendet,
a templom párkányról a galambok szétrebbennek.
Rózsakert illatát hordja a szél, kispadon
üldögélnek, cseverésznek az öreg nénikék,
mintha állna az idő, oly jó ez a békesség.
Gyorsítom lépteim, mindjárt ott vagyok,
drága nagyapám integet, s felém mosolyog.
Úgy vártam már, hogy újra vele lehessek,
hallgassam, mikor mesél régi történeteket.
Nézzem, ahogy ápolja az állatot, eteti
a kecskét és a kiscsikót. Morzsa kutya is
ott sertepertél a lábánál,vakkant néha,
hogy tudják, ki az úr az ő portáján.
Iszom a jó meleg friss tejecskét,hozzá a
finom falusi kenyeret, fő már az ebéd,
csak egy tyúk és egy csirke bánja, de
nem érdekel senkit, a fene se bánja.
Kiülök a gangra onnan figyelem, ahogy
a szél fújja le a szilvafáról a levelet,
pottyan a szilva is, jó ez a termés,
lehet belőle szakajtóra való lekvárt is főzni.
Látom körülöttem a zöldellő határt,
s a szélben ringatózó égre hajló búzamezőt,
megvetem ágyam a selymes, puha fűben,
becsukom szemem, odafentről csak úgy tűz a nap,
s érzem,ahogy a lágy szellő fújja felém a
végtelen mező ezernyi virágának édes illatát.
Hallgatom nagyapám kedves hívó szavát,
mutatja a termést, lassan lesz már az aratás.
Ismerek minden házat, kertet és utcakövet,
a kiserdőt, s benne a sok titkos zugot,
hol gyermekként oly sokat játszottunk.
Még most is hallom ahogy az öreg fagyis
befordul a girbe-görbe úton, s mi csak
szaladunk,kezünkben ott a szorongatott
két forintos, amiért négy gombócot kapunk,
csak vidáman fagyizunk, s nincs is másra gondunk.
Esteledik lassan, az eső is szemerkél.
Behúzódunk csendben a falusi házba,Bodri is
bebújik a jó meleg kuckójába.
Indul a nyáj is haza a legelőről, jóllakottan
béget, keresi a házat, aztán ott a kapunál
megtorpan egy percre, mintha beköszönne,
aztán besomfordál a helyét megkeresve.
Sötétség borul a tájra, nyugovóra tér a falu népe.
|
|
|
- január 28 2009 11:05:25
Kedves Era!
Az ötven fill.-es fagyi, a gang,a mező, a termőföld,a kihajtott jószág, a falu templom tornya, mind, mind kamaszkorom emlékeit
idézi, nagyon szépen versbe szedve.Töbször is elolvastam már,
igazán tetszett.
üdv : gufi  |
- január 28 2009 12:21:42
Kedves gufi!
Nagyon örülök,hogy benned is hasonló élmények élnek!
Köszönöm,hogy olvasod, ilyenkor kicsit újra ott vagyunk!
üdv.
era: |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 28. péntek,
Ágoston napja van.
Holnap Beatrix, Erna napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
