Lassan, törve csillagokból sarkokat...
Elalszok.
Szerencsémre álmodom e patkókat
Ahogyan az utcákon nyomokat hagynak.
Forgolódok, összegyűröm alattam
Az Éj lepedőjét
Mely összegyűri belsőmet, álmomat.
Oly tüzeket szórnak patkói
Ott, a Göncölszekért húzva
Sebesen száguldva nem látok, nem hallok
Belerezdülök, lámpám még világítana?
Sötétítőt el nem húztam
A csillagok mégis kintről figyelnek,
Az Éj bennem összekuporodik
Várom álmodva a reggelt...
Vajon hol lehet?
maximum - február 10 2009 18:38:48
Szép képeket használtál: pl.:"A csillagok mégis kintről figyelnek,
Az Éj bennem összekuporodik". Gratula! üdvözlettel: maximum
heaven - február 10 2009 20:06:15
Szépen leírtad hogyan álmodsz.
gufi - február 10 2009 20:14:45
Kedves Elemér!
Ezt megint szépen össze tetted.
Nincs is más hátra távozom, szép álmokat kívánva.
üdv:gufi
Torma Zsuzsanna - február 11 2009 09:41:46
Nagyon szép, kedves Elemér!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
marica - február 11 2009 14:50:52
Kedves Elemér!
Csodát alkottál egy álmatlan éjszakából. Remek szóképeid vannak!
"összegyűröm alattam
Az Éj lepedőjét
Mely összegyűri belsőmet, álmomat."
"Az Éj bennem összekuporodik
Várom álmodva a reggelt...
Vajon hol lehet?"
ezt a kettőt kiemelem, ezek Különösen megfogtak.
Gratulálok szeretettel: marica
reitinger jolan - február 11 2009 15:31:41
Egyszer az is eljön, ha keresed, ha nem.
Szépa versed.
Szeretettel Joli
