Körülöttem mindenki normális,
csak én vagyok ilyen szerencsétlen...
Mindenki másnak van miért örülnie,
csak én vagyok egyedül a sötétben...
A sötétség körbeölel s nem ereszt,
nem enged ki a fényre...neem...
Jobb itt neked- súgja halkan,
s én hiszek neki, mert igaza van.
Ha kimegyek a fényre, fájni fog,
valaki vagy valami újra belémrúg.
Még mindig sajognak a sebek,
s újra feltép?dtek a hegek.
Vágyom a fényt, de tudom nem érhetem el,
örök kárhozatra ítéltetett naiv szívem.
Sorsom útja bánattal van kikövezve,
s ezt semmi sem változtathatja meg...
