Csillagokat láttam
Kósza fellegek közt.
Felém csak a fény jött
Némán egyedül álltam
Csak néztem az eget,
Az úszó felleget.
Bennem a gond lebeg
Ilyen szép miért lehet?
Mi nyugtatja lelkemet.
Lángra gyúl tőle szívem,
Mint napfénye a vízen.
Pislogó szemekkel
Küzdök a könnyekkel.
Világ csodaszépe,
Így marad emléke.
Pillanat varázsa,
Gyönyörű magába.
E pillanat bennem
Nyugtatja lelkem.
Bennem időálló,
Mint a pókháló.
Az idő pillanata,
Mint szájad mosolya.
Pillanat, mint fénykép
Bennem örökké ég.
Kondrakati - február 16 2009 19:08:43
Megragadni a pillanat szépségét csak a képzelettel lehet, és ha leírod, talán megmarad.
Tetszett!
gimenimillian - február 16 2009 19:19:14
Kedeves Zeta nagyon szépre sikerült versed egészen magával
ragadott,gratulálok hozzá:csillagokat láttam kósza fellegek
közt,ilyen szép miért lehet mely nyugtatja lelkemet Gyönyörű
sorok
ZETA - február 16 2009 19:46:01
A pillanatban álló idő, mi soha nem nő vágyat mindig az sző. Köszönöm, hogy olvassátok a versemet.
maximum - február 16 2009 20:29:35
Kedves Zeta huha megint egy nagy versed , te fogalmaztad meg eddigi életemben a legszebb pillanatot és köszönöm neked! üdvözlettel: maximum
