|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
A hajnali köd pocsék világa
elült a fák ruhátlan ágai között.
Szitál az eső, kínt hoz a világra,
a sár alatt keserűen nyög a föld.
A Sötét a Nappal birkózik hiába :
erősebb a fény, az éjszakát bezárja.
Már jön az új nap - csodára várva
ébred az ember a sáros világba.
Várja az édent, de hisz a pokolban,
mert nem tudja, mit hoz a sorsa...
Ébred az ember, a tegnapot siratja,
mert elmúlt, s talán jobbnak tartja.
Indul az útjára, tapos a nagy sárban,
hiába kerülné, lábát megláncolja...
Legyőzi az embert a sár,
vagy csak bemocskolja?
1990. |
|
|
- február 23 2009 11:35:55
tetszett a versed |
- február 23 2009 12:43:18
Kedves Ese most ezt az időt éljük át, nagyon tetszett, ahogy megfogalmaztad  , tetszik! üdvözlettel: maximum |
- február 23 2009 14:26:58
Kedves Ese!
Versed már régen megírtad,
Azóta várjuk talán megvirrad.
Sajna a sár egyre csak nő,
A kérdőjel most is ott van,
Pedig eltelt néhány esztendő.
üdv:gufi |
- február 23 2009 15:44:17
Minden kornak megvan a maga dagonyája, fogalmazásod, észrevételezésed nagyon jó.
Szeretettel Joli |
- február 23 2009 20:00:19
Kedves ese!
Sokszor én is a múltat siratom, lehet nem kellene. Viszont az is hozzám tartozik, legyen szép vagy kevésbé szép emlék.
Szép vers! |
- február 24 2009 09:25:18
Kedves Mindenki!
Köszönöm, hogy elolvastátok a versemet és hozzáfűztétek a gondolataitokat!
Szeretettel: Ese |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 27. csütörtök,
Gáspár napja van.
Holnap Ágoston napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
