hajnali háromkor
tajtékot vet az idő
megrendül
bámész bérházak
behunyt balkonján
állok a víz felett
szívembe font sebek
egyszer kivágom
rongy életem
magányerdeit
barázdált homlokomon
összekacsintó neonok
már holtamig elkísérnek
winston - március 04 2009 21:52:35
nagyon-nagyon tetszett
maximum - március 05 2009 00:03:56
Jó lett! üdvözlettel: maximum
gufi - március 05 2009 09:40:07
Remek , a magány elgondolkodtat,
és bizony nem épp a legszebb pillanatokat hozza felszínre.
üdv:gufi
Torma Zsuzsanna - március 05 2009 10:22:00
Kedves Santiago!
A rossz embereket gyakran öleli körül a magány érzése.
De erről ők meguk tehetnek leginkább.
Én megbocsátok azért, hogy rossz vagy, mert szép verseket írsz!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
reitinger jolan - március 05 2009 13:03:46
Ez nekem nem a magányosságot juttatja az eszembe, ez inkább egy szakítás utáni állapot.
Szeretettel Joli
rea - március 05 2009 13:40:08
Nagyon tetszett!
Szeretettel:Rea
