Az én jó anyám, kinek a szívében
Mindig ott vagyok, már id?sebben is
Hisz felettem is eljárt már az id?.
De a szívében én még mindig gyermek vagyok.
Imádom ?t, hisz ? az, ki életet adott.
Nevelt s oktatott, hányszor ült az ágyam mellett
Ült s beszélt megbocsájtón ? tanított imádkozni
S élni az életem. ? az én anyám s én ?t nagyon szeretem.
Öreg s reszket? kezével oly jó, ha megsimogat.
Ami fáj is enyhül talán, s tudja, hogy így könnyebb
az életem. Oly jó az, hogy ? még itt van én velem.
Vele együtt teljesebb az életem
Hiába n?ttem fel sz?kségem van rád,
S ezt meg kell értened, ne akarj még menni
Ne hagyj itt engemet, félek nem lesz er?m
A harcaim nélküled vívni meg.
/Júlia/
