|
Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Zakkant vagyok, mindenki látja,
és ez lenne
a mostani versem tárgya...
Anyám - mesélik - elengedett
- de mért pont az üres kád felett?! -,
és bár elkapott,
pattanni azért kettőt hagyott,
igaz, nem nagyot...
Ötvenhatban, négyévesen
- no, az én anyám
még nem volt gyesen -
na lám,
a régi éra ára,
és hát ez is megváltozott mára -
lelkemet érte sok törés.
Bár nem fenyegetett börtön, és
nem is bántottak nagyon
- enyém is volt a népvagyon -,
a szenespince szűk ajtaján
- lehet, ma be se férnék
talán -,
érték
akkor se jutott haza,
bár más volt a mérték...
Laza
gyerekkor,
bár szűk anyagiak,
ekkor
már nem volt kit hívnom nagyinak,
az utca nevelt,
de nem voltam levert...
Kevert,
vodka és Kocsis Irma
- jól jönne e helyt
egy lelki radír ma -
bő csikktermésű járdasziget
- ezt nem mondtam eddig senkinek -,
s a koldús kalapját kifosztva
nem volt gondom kvártélyra, kosztra...
Aztán mielőtt
benőtt
a fejem lágya,
beteljesült
a kamasz tavaszi vágya...
Ágya-
mon a nő! Alma-
szerű keble halma...
- erről szólhatna minden dal ma!
Delnői didik dideregtek.
Bimbói szalutáltak a hidegnek,
és ez minden pénzt megér,
melengette a kamasztenyér...
De jaj, a mámor köde oszlott,
a látvány megfosztott
mindtől, mi nemes,
hisz' jól fes-
tett, míg hatott a feles...
A fes-
lett matracon
szakadt cafka foszlott,
nem is nagyon
értettem, hogy lehetett pont ott!
Hová lett a delnő? És hová az álmok?
Álnok
valóság vésett vart lelkemre.
Rendbe
ebből se jöttem soha,
de hosszú még
a lelki sebek sora...
Nem folytatom mégse,
belelógtam így is az estébe,
de mesélhetném reggelig.
Van tanulság. Éspedig
ha nem lett volna semmi más,
már ennyitől is lehettem gyagyás! |
|
|
- április 05 2009 07:48:39
Szép jónapot!  
Illik így eltűnni? -ejnye..... no de mit várhatunk egy olyantól, akinek szenespincékben volt a gyerekszobája.   
Nem akarom elviccelni egészen egyedi stílusú (igazi Gyurcsis) szomorú, mélyvénás versedet, de mit tegyek ha ittléted mosolyra késztet. Örülök neked, és én soha sem foglak elfelejteni.
Az a fajta humor, és témamegközelítés amit képviselsz, nagyon az én ízlésvilágomnak való.
Csak kapkodom a fejemet a sorok között, a rendezetlen szétszedett szavak rímösszecsengései hogyan állnak össze egésszé.
Egy gyönyör nekem rímmániásnak, ahogy a kereszt és párosrímeket ötvözöd, és ölelkezteted váltakozóan hosszú és rövid sorokban.
E mellett a hatvanas években éreztem magam. Kocsis Írma számban (én mindig útáltam), és emlékszem mi történt ha elfogyott a cigi, és nem volt kitől lejmolni 
Úgyhogy szívesebben emlékszem a savanykás szagú tejivók reggeli hangulatára.
Na lassan szerelmeslevelet írok!  
Szóval remek a versed, még akkor is ha a felét csak kitaláltad és gondolatban élted meg. Ismerem: ujjgyakorlat   
Szóval a lényeg, hogy gratulálok, felüdülés volt olvasni!  
Szeretettel: Szisz     |
- április 05 2009 11:41:21
Kedves Go...!
Versed nagyon elnyerte tetszésemet,
játékos előadásod felvidított engemet.
üdv:gufi |
- április 05 2009 14:40:04
Kedves Go-ti-ho!
Én még nem olvastam tőled,de pótolni fogom,mert versed remek!Gratulálok!
Szeretettel:Rea |
- április 05 2009 14:48:45
Egy jó kis önvallomás, orrmonológ gyanánt olvastam   
Örülök, hogy betévedtél, gyere gyakrabban.
Szeretettel Joli |
- április 06 2009 15:36:55
  Humoros, tetszett nagyon.   |
- április 06 2009 20:06:14
Kedves Go!
Egy kis korrajz, egy kis önéletrajz vagy inkább önvallomás, a Te páratlan stílusodban előadva. örömmel olvastalak. Szeretettel: zsuzsu     |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 12. hétfő, Pongrác napja van. Holnap Szervác, Imola napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|