Távolodó
alakok,
jók
és
rosszak.
Eggyek
vagytok
a
sok
közül,
kik
emberi
alakokban
megbújnak.
Arcotokat
rejtő
mosoly
elveti
az
igaz
könnyekben,
hullatott
kínokat.
Menekülnötök
kell,
álarcba
bújt
árnyjátékotok
elől.
Halomra
ölt
áldozatokat
nem
kímélitek,
még
egy
lövés
kell
a
halántékba
csatt…
winston - április 24 2009 08:39:33
hát ez ütős volt...nagyon erősen írtad meg a mélypontot..
gufi - április 24 2009 11:50:18
Kedves Maximum!
Valóban ez már nagyon kemény,
az utolsó lövés az csak remény.
Mi megszabadít az örjítő szenvedéstől,
ezt már ne várd a kegyetlenkedőktől.
Akkor vége lenne a kisded játéknak,
Mi számukra oly sok örömöt hozhat.
üdv:gufi
Santos - április 24 2009 20:16:08
A költő az az ember, ki ha kell, milliószor meghal és milliószor újra születik.
A szivárvány is a dúló vihar után ível át az égi csatatéren. jelezve a véget, a békét az újra kezdést.
Nekünk nem az emberek az ellenségeink, kik szemünkben ádázul hazudnak.
Mi a világokkal harcolunk, amit az egyszerű ember nem ér fel soha.
Szeretettel : alkotok
Peszmegne Baricz Agnes - április 26 2009 22:54:10
Kedves Maximum!
Ezen még dolgozni kellene.
Szeretettel: Ági
maximum - május 02 2009 23:01:12
Kedves lovag úr így van, de az már le van zárva azon része .
.
