|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Újra felvirradol kínja lelkemnek,
Újra átfonod szívemet vad bú!
Mi nemrég még ezerszínben pompázott,
Most elhervad;lehulló ?szi koszorú.
S ha hittem,hogy szám?zhetlek végre téged,
(Bár igazán nem éreztem így sosem),
Hát botor jós vagyok akkor tehetségtelen,
Vagy csak a Sors kockáival jó dobást vetett.
Mintha egy bolygó súlya nyomná lelkem,
De nem!Másból készült e nehezék;
Több ez mint holmi koholt vádalap,
Fájdalmam alapja a tiszta szenvedés.
Szégyellem,hogy nem bírom a létet,
Szégyellem,hogy unom már e mesét,
De akkor sem fedem fel kétíz? titkomat,
Kulcsra zártam az álmok kredencét.
Üldöz a félelem éjjel és nappal,
Rettegek,a jelenkor szomorú,
Mi nemrég még ezer színben pompázott
Most elhervad;lehulló ?szi koszorú. |
|
|
- augusztus 21 2007 14:33:48
?rízd meg a titkodat, és lépj tovább! Nagyon egyediek a szavaid, gratulálok.
Maryam |
- augusztus 21 2007 14:46:53
Nagyon szép a versed, igazi lélektani elemzés, csak az ?szi koszorút cseréljük ki majd tavaszi színpompás csokorra. |
- január 13 2008 10:24:50
Reméljük, kicserél?dik |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
