ha tövig is vágnád bicskád szalonnámba,
ujbegyemmel akkor is kioltanám gyertyám
ha bejönnél a szobámba,
a hagymaszagú kóston kitavaszodó
bégetést lekottázó
szivárvány-szagú magányba
tudo-e,hogy ki vagy ?
szójapörköltön pityóka-gombóc
tejbe aprítva prézlisen
s éppen ezért ne várd el tőlem, hogy
meg ne lássam nyelved hegyén a hamis szót
amikor a hangod tenyeremben a fülemig viszem,
s ha már felismertem
szíved kútjából szép szavaimmal kimertem
lelkedből az önemésztő és tömjézenő csendet
s ebből esztergáltam homlokomra kertet
rea - május 25 2009 11:13:55
Kedves Laleo!
Vannak a versedben olyan képek,melyeket megértettem,s olyanok is,amiket nem!(Kérlek nézd ezt el nekem!)
Szeretettel:Rea
