Végtelen társasjátékot játszok
Hiretelen landoló, ijedt madár vagyok
Jobbra lépjek vagy balra
Melyik oldalról rántanak hátra
Vissza oda, ahol sötét minden
A jövő, a szerelem, kerüljek ki innen
Most világos terepen vagyok,
Minden boldog, minden ragyog
És észre sem vettem, de én is!
Bennem is elindult, egy boldog majális
Süt a nap és vicces minden
Megoldódott sok dolog nagyon könnyen
Lemostam a szomorú mosolyom
Felkentem voigyorgó szám, és ijesztően nagy orrom
Semmi sem zökkenthet ki, nem változtatsz meg
Nem fog sikerülni, a léc remeg
Belefogsz dögleni
Mikor mosolyom elmered rontani
Menjetek csak, és szeressétek egymást
Ne mondj semmit, tudom hogy engem is szeretsz senki mást
De erősebb a félelem neked
Szeretlek és nem mondom ki többet, érzéseid pedig nem feded
heaven - június 07 2009 10:54:14
Szóhoz sem jutok...
gufi - június 07 2009 14:42:02
Kedves Sallowswan!
Társas játék az egész élet,és ha annyira szeretnek téged,
és te is szeretsz úgy ahogy leírod,ezek után már nem lehetnek gondok.
üdv:gufi
Sallowswan - június 07 2009 18:33:42
Köszönöm, de Heaven nyugtalanít hozzászólásod. Mi olyan meghökkentő???
