A forró betonon kopog a könnyed zápor.
Drága kedvesem ?rülten hiányzol.
Távozásod alkalmával szívem egy darabját vitted magaddal,
Neked adtam, mert tudom sorsunk így el nem szakadhat.
Ha minden percben itt lennél mellettem,
Pillantásod az egekbe emelne,
Szívem mámorosan repesne,
És égi gyönyört élnénk át kettesben.
A csillagfényes kék bársonyon egymást karolva
Kering?znénk, és nem lenne gondunk a világra.
Nem hiányozna b?röd érintése, szemed ragyogása,
Egyszeriben valóra válna testünk, s lelkünk vágyódása.
denes - augusztus 23 2007 13:56:02
Jó az, amikor valaki ?rülten hiányzik, mert az egy csodálatos érzés.Ez uralkodik végig a versben, de azért az utolsó el?tti sorban én a "nem "helyébe "nagyon"-t írtam volna.
Maryam - augusztus 23 2007 22:59:30
Amennyire fájdalmas a szerelmünk hiánya, annyira édes a találkozás. Szépen rímekbe szedted.
Maryam
Ariadne - augusztus 24 2007 00:13:28
Ki szíved darabját magával vitte,
Talán maga sem hitte,
Ha ott lennél mellette,
Pillantása egekbe emelne!
Ariadne
marica - augusztus 24 2007 05:34:38
Istenem! Mily szép a szerlem, és mennyire tud fájni a hiánya.
