|
 Vendég: 14
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,229
|
|
Te, kit az idő gyúrt egésszé nem értheted:
Sorsod önálló, nem uralod, nem élheted!
Csak vájkálsz, kutakodsz de nem találsz,
Sírodra meddő gyom nő
S nem termékeny talajból kalász.
Én, kit az ősz szült emberré már rég azt érzem,
Hogy nem nőhetem ki, nem hagyhatom el fészkem.
Csak táplálom, hordom rá a sarat,
Erdőkből és felhőkből
Válik ki a párafoltos salak.
Bükkfa vagyok, könnyező rengeteg lakója.
Zöld világ s ezer érő termés tartója,
Lomb-gyöngy vagyok s fénylő zöld levél.
Telek szajhája leszek
Lásd, az idő alattam oly sekély!
Tölgyfa vagyok, védő odúk köré serkenő,
Rövid pillanat és végtelen emberöltő.
Kelta álom, szép ideál vagyok,
Kit a szétvált Pangea tárt
Szép szemetek elé, szelíd vakok!
Hamvas éger vagyok, kicsiny és szabálytalan,
Árnyékomban a képzelet is határtalan.
Tündöklök sárban és ingoványban,
Holt madár, toll és talár
Mi fedi testem egy hintaágyban.
Huszonegy fagyos század haldoklik mögöttem,
Rothadó turul tetemnek mondom: Megjöttem!
Réten állsz, hol én fakulok vággyá.
Katonák, pentagrammák,
Horogkeresztek préselnek rozsdás szög alatt
Keserű intarziává. |
|
|
- június 24 2009 08:28:42
Kedves Fphix!
Szépen szóló szózatot írtál!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- június 29 2009 16:56:48
Érdekes, jó vers. Gratulálok hozzá. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 27. kedd,
Szabina napja van.
Holnap Simon napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
