Nincsenek aranyló hajnalok.
Míg velem voltál,
Elértem lelkemmel a napot.
Most nincsen szó sem arra,
Amit érzek.
Minden nélküled tel? nap,
Csak puszta ígéret.
De hinni vágyom újra,
Hogy felkelnem édes méz lesz,
Mint a múltba'...
S a napom átkaroló csodálatos érzelem.
Hálás vagyok a sorsnak,
Hogy már egyszer veled átéltem.
Bocsáss meg nékem,
De nem volt elég,
S nem adom fel,
Mert önz? szívemnek,
A te önz? szíved kell...!
2007.06.14.
Ariadne - augusztus 26 2007 11:42:48
Vágyódó soraid szépek,
Kifejezik mély érzéseidet,
Önz? szíved kívánom,
Vágyott társára találjon!
Ariadne
szukicszs - augusztus 26 2007 12:57:44
Szép és tiszta.
Ha valamit el szeretnénk érni, kicsit önz?nek kell lenni. S, ha tudjuk ki az, aki az égig emel, s a földig ölel, akkor nem is szabad feladni.
Maryam - augusztus 26 2007 19:17:22
Kívánom, hogy a két "önz?" szív újra egymásra találjon, s teljesedjen ki a szerelmetek.
Maryam
Ilianne - augusztus 27 2007 11:43:01
Köszönöm a kedves hozzászólásokat..Maryam! Ez már lehetetlenné vált itt a Földön...
