Kezdek kibékülni az idővel
Kibékültem azzal, hogy ne fussak minden elől el
Kezdek újra hinni a végtelenben
A dallamok végtelen hitében
Kezdem megérteni a más érzéseket
Kezdem nem lenézni a szerelmet
Kihívás a szó, mit én csikarok ki belőled
Kihívás mostanában az, hogy ne rám fordítsd a szemed
Küzdelem téged nem szeretni
S küzdelem ezt el nem mondani
Fájdalom más szemébe hazudni érted
Fájdalom, s kín ha még érzéseim most sem érted
Szégyen elsírnom magam előtted
Furcsa elhinnem, hogy te értesz, az egészet te érted
Nehogy azt hidd csak egy emberről van szó, nem félj
Két dolog, mi most foglalkoztat, élj vagy ne élj
Nem tudom melyik oldal húz jobban, kire gondolok többször
Szeretet, szerelem, mind elfúj, messzire elsöpör
Te megértesz és elhiszel, elhiszed a fájdalmat
Te tegnap értettél meg igazán, lehet hogy ezt csak te akartad
Azt mondtad: főleg nekem vagy képes megnyílni
És én ennek nem is tudtam volna nem örülni
Elmondtam hogy szeretlek
Elmondtam hogy téged sohasem feledlek
