Július eleji meleg délelőtt volt
A városra ráolvadt a nyár aranya
Izzott, vibrált a fény a levegőben
Izzadni látszott a kis Dani homloka
Hűs kápolnában csitul az utcák zaja
A szűrt fény a termet is bearanyozza
Vaku villan, fényjáték tölti be a teret
Pici Dani a termetes feszületre mered
Míg maroknyi meghívott elfoglalja helyét
Anyja ölében ujját szopva leli örömét
Néha el-elmélázva csendes ragyogással
Ujja érdekli, s nem törődik semmi mással
Majd fény csillan a szép kék szemében
Betlehemi tűz a szentelt gyertyák fénye
Egy feltörő lobbanás gyermeki lelkében
Krisztusi lángként kíséri egész életében
Dániel a keresztény szentírásban próféta
Neve az ítélő Isten bölcsességét hordozza
Jó szándékú, törekszik jótevővé válni
Mindég az emberiség javát szolgálni
Ritka, felemelő, drága kis ünnep
Tagjává válni egyházi közösségnek
Ige, szent beszéd, évszázados liturgia
Dédi is velünk volt, a múlt idők tanúja
Új élménnyel lett gazdagabb kis Bence
Láthatta kis testvérét megkeresztelve
Végül hazakísértük a boldog szülőket
Ebéddel véget ért a családi ünnep
Ezt sem olvastam eddig, vagy ha mégis, valami miatt elmaradt a hozzászólás. Nagyon bensőséges tud lenni egy keresztelő.
Bármilyen is a mostani világ, és bármilyenné lesz, én azért örülök, hogy meg voltam keresztelve és örülök, hogy a leányaimat is megkereszteltettük.
