Csendes vagy, s láthatólag magányos,
Szívem nekem is kusza, ne aggódj, mosolyod halálos
Egymagad vagy, s velem
Veled vagyok ha fáj, ha nem,
Velem vagy ha fáj, ha nem, s mégis,
Egyedül vagyok én is
Bár sokan körülvesznek
Akiktől kérem sohasem eresztenek
Akikhez ragaszkodom, azokkal történnek a rossz dolgok
Persze van kivétel, lehet hogy csak azelőtt voltam boldog
Mielőtt talán nem éreztem magam ennyire egyedül
Észre tudtam venni mennyien vesznek körül
S ha észre vettem könny csordult le arcomon
Bár én csak neveték magamon
Ők nevetnek is, meg nem is
Szeretnek, és néha nem, de ez talán megint egy majális
gufi - augusztus 17 2009 20:15:51
Kedves Swan!
Szomorú versed nagyon szépen megírtad.Jellemző, hogy a rossz dolgok egymás után jönnek. A rossz passznak egyszer vége kell, hogy legyen.
üdv:gufi
vali75 - augusztus 18 2009 09:14:56
Sia!Tetszett a versed!
