Néha csak meglátod, ő visszanéz és üdvözöl,
Gyönyörű kék szemétől lelked máris üdvözül.
És mikor ránézel, vagy meghallod a hangját
Arcod vörösben játszik, szíved táncot jár.
De ő oly messze van, olyan ritkán látod,
Pedig álmaidban nem csak a barátod,
Szerelem ez, vagy csak kicsiny rajongás?
Oly jól esik néhányszor egy rövid találkozás.
Elérhetetlen vágy… csak egy kedves ismerős,
De a késztetés, hogy átöleld őt most is oly erős.
Pedig… minek is emészteni magunkat ilyenen,
De akkor is olyan furi, mikor rád mosolyog kedvesen…
gufi - szeptember 03 2009 20:35:38
Kedves Sophie!
Szerintem komolyan lekellene ülni vele,megbeszélni tisztázni
a helyzetet, sokkal jobb lenne neked. Ki tudja talán neki is.
Versed megint jó lett, a vége nagyon kedves.
üdv:gufi
vali75 - szeptember 04 2009 06:32:54
Kedves Sophie!
Nagyon tetszett a versed,távol van tőled az kihez írtad a versed!Sokszor nehéz,mert nem lehet mindig veled,olyankor csak játszik veled az álombeli képzelet.Szeretettel:Vali.
