Én, hiszem hogy az öröklét...
Falun született.
Mert itt minden szép,oly lassú.
A szívnek lüktetése nyugodtabb
Mintha, nem a melledben dobogna,
Hanem a föld mélyében ütne nagyot.
Így, az élet hullámokon folyva
Majdnem örök csorgóként, patakocska.
Hádes felé folyó,
Hol a szép Persefona.
De, sokkal későbben...
Szívem ezt dobogja.
reitinger jolan - szeptember 17 2009 19:03:36
Igaz sorok, nyugodtabb ott az élet..., ha még létezik egyáltalán a szó szoros értelmében vett falusi élet.
Szépen fogalmaztál.
Szeretettel Joli
heaven - szeptember 17 2009 20:19:17
Én csak tudom, érzem minden betűjét..
Sancho - szeptember 18 2009 08:28:01
Szia iytop!
Ez tetszik, nagyon. Naná hogy falun született.
Grt. Sancho
winston - szeptember 18 2009 08:48:54
olyan végtelenség rejlik a sorokban...nagyon tetszett
