-Cip?m kopog az aszfalton.
Szaladok hozzád szabadon.
Es?cseppek a meztelen vállamon,
Ölel? karod vár nagyon.
Hajunkról lefutó es?ér,
Csorduló cseppje most összeér.
Diderg? testemet átfonod,
Tekinteteddel bevonod,
Kezem a kezedben újra,
Meleg nyugalomba bújva.-
Párolgó álomkép a szívemben,
Ez az utolsó emléknyi szerelem...
denes - szeptember 05 2007 15:20:44
Egy szép emléket idéztél fel a múltból szépen cseng? szavakkal és igazi érzésekkel.
Maryam - szeptember 05 2007 16:52:33
Szép visszaemlékezés, mégis mélyen benned él, hiszen jelenid?ben írtad a versedet. Azért remélem még nem az utolsó emléknyi szerelem.
Maryam
laszlo1988 - szeptember 06 2007 12:06:01
Tetszik a vizualitása a versednek, látni szinte az egészet...az es? szimbólom köré nagyon jól építetted a versed...köszönöm, hogy olvashattam
laci
Ilianne - szeptember 07 2007 17:56:35
Köszönöm!Anne
