Kedvesem, nem az úri népből való ...
Boldogságom rongyokban jár.
Ő maga a Tisztaság lénye, alakja,
Szerelmes vagyok, szeretem a lehetetlenség asszonyát.
Sértetlen, titokban vizet innék belőle ...
Oly szerelmes vagyok mindenébe.
Még nem hevertünk az Őszben, birsalmák kertjében,
Érzem, ha nem vigyázok kicsúszik kezemből ... értékem.
Őt nem különös illóolajok vonzzák ...
Tiszta illata, kristályvízben fürdetett hónalj,
Lényébe fullasztanám magam,
Csak ihassam vizét, vállalom nyíltan.
Mintha repülnék ... úgy érzem magam,
Elérhetetlen asszony, titkoknak kulcsa.
Ez éjjelen vadak közé hajtalak,
Kitárulsz óhajomnak, boldogságunknak.
