Jó barna földek, aranyos kalászok.
Aprócska házak, virágos udvarok.
Öreg földünk ékes koronája,
ezer éve magyarnak hazája.
Elhagytalak föld, mely ősök csontját rejted,
hol igaz ember, már nyugtodat nem leled,
hogy igaznak magamat, mondani merem,
el nem adtam lelkem, elegendő nekem.
