Már sárga a fán a levél
Nekem a múltja mesél.
Napsugarától zöldül a fa,
Szél suhogása az álma.
Csillagok fénye zenéje
Alszanak mindig az éjbe.
Harmat a könnye a fának
Reggel még hosszuk az árnyak.
Erdőben nézem a fákat
Magukba rejtik az árnyat.
Madár rakja a fészket,
Tőle száll messze az ének.
Ősz szaga itt van a réten,
Fűben, fában azt érzem.
Hajnalban dér lesz a harmat
Csendben magában hallgat.
Fákra zúzmara ül le,
Fehér lesz tőle a szürke.
Hópihék hullnak az égből,
Álmodok mindig a zöldről.
Benne múltamat érzem
Elmúlik ifjú emlékem.
Szeretettel:Vali.
