Kinek számít az, hogy én kire gondolok, mit érzek
Ha már azt sem láthatom akinek igazán fontos volt
Fontos volt neki, hogy miért csordul arcomon a könny
S fontos volt neki, hogy bennem milyen érzés haldokolt
Nem láthatom, mert igazságtalan itt még szép szó is
Igazságtalan az érzelem, a halk zokogásom
Igazságtalan az, hogy távol van a gyönyörű tavasz
És az, hogy még mindig nem láthatom!
Nagyon szeretném meglátni, meglátni azt a vidám csapongást
Hallani szeretném azt, hogy még mindig szeret mint barát
Emlékszem mindenre, de most komolyan
Minden egyes pillanatra, amikor elmondta önmagát
Én persze még ezzel tartozom, érzem hogy mindig nézel
Ennyi maradt nekünk, te megpróbálhatsz belém látni
Én csak azt érezhetem, hogy próbálkozol
De nem láthatsz, nem láthatlak, mert nem hagynak látni
Maryam - november 11 2009 17:20:06
Az akadályok azért vannak, hogy legyőzzük őket, de csak ketten lehet, ha mindketten akarják...lassan le kell bontani a falakt, és hidat kell építeni...
