|
 Vendég: 8
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
A vadregényes fjord alatt, napkeltekor
Vágtam neki az abszurd küldetésemnek,
Hogy árral szemben úszva át a vad folyót
Értelmet adjak névtelen életemnek.
Kamerák, fényképezők sűrű erdeje
Fogott, ölelt körös-körbe, kíváncsian,
Ahogy a sziklaszirtről leugorva majd
Eltűnök a habzó, zengő hullámokban.
Egy pillanatra, éreztem, elhallgatott
Az egész zajos, az egész nyüzsgő bolygó,
És én leugrottam, zuhantam, zuhantam,
Majd elmerültem, s magával vitt a folyó.
A kíváncsi emberek szép lassan, lassan
Csalódva bennem, mind hazabandukoltak,
Így hagytak magamra, a gyilkos, vad vízben,
Sorsom eladták a hűvös hullámoknak.
Küzdöttem, míg tudtam, de erőm elfogyott,
S feladtam, otthagytam testem a folyónak.
Meghaltam, de fehér csontjaimon maradt
Néhány húscafat az éhező halaknak.
|
|
|
- november 14 2009 00:53:27
Különös hangulata van a versednek, tetszik!...igen, kicseng belőle sok-sok érzés...és egy kivetített félelem....de érdekes módon, mégis , még az utolsó sorokban is megleled a dolgok értelmét....hmmmm.
Szeretettel 
szí. |
- november 15 2009 17:54:36
Tetszett. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 26. szerda,
Izsó napja van.
Holnap Gáspár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
