Igent mondott halhatatlanságunkra,
- S még, ha újra telik is az idő; -
Mely egyre kegyetlenebbül vés arcomra
Árkokat, s ha csak lim-lom, s minő
Giccses tollforgatott firkálmányimat
Jegyzi minden nap, - már úgyis Ő lesz az!
Még ha múló is a testi szépség,
Mit egy ideig még a púder elfed, -
(lehet időtlen időkig szépség, ...)
Ha tollam cicomával ruházza fel!
A folyton tűnő percek, múltba rontják,
Mit a születő csoda végtelen áhít, -
Hol örök marad a mosoly, s a vonás,
Mit élet-művész ecsetje simít.
- Arcot, testet, csillogó ékszereit…
(…Mely az idő bársonyán,
a múló végtelen feledhetetlenségbe szökik.)
20091113
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!
