Elgondolkodom.
Az univerzum mily hatalmas.
S benne létünk porszemnyi.
Elillan, tovaszáll.
Ezért érzem úgy mindig, tenni kell,
Valami jót tenni!
Értékes legyen benne minden perc, s az órák.
Ha meg tanulunk mosolyogva nézni.
Szebbnek látunk majd mindent.
Az idő sem szalad úgy.
Megőrizni a pillanatot a szívünkben.
Ez a dolgunk, a feladatunk.
Szeretettel mutatni a jót.
Sokszor talán elég egy mosoly, egy ölelés.
Szavainkkal, tetteinkkel így élni.
Ez nem tűnik soknak.
Mégis ez maga a lét.
Szeretettel nézni a világra.
Hisz benne élünk, s mi általunk
is szépül környezetünk.
Ha mosolygunk, visszamosolyognak.
Ez oly egyszerű, mit megtehetünk.
Talán apró lépések csupán.
De ezzel nagyot fordulhat a világ.
és e kis porszemmel alkottunk valamit.
Egy újabb apró kis csodát!
genezisz - november 26 2009 19:09:04
Írj és írj!
Olvass és olvass!
Több erőt orientálj
A szikra ott van,lobbanjon
uff
gn
korin - november 27 2009 06:33:43
Köszi gen igyekszem.
Írok és írok szüntelen, és olvasok.
Valami majd csak lesz. Jól esik, hogy látod bennem azt a szikrát.
Egyszer lobbanni fog. ígérem
Szeretettel,Korin
heaven - november 27 2009 16:53:23
Jó lenne szeretettel nézni mindig a világra! Megfontolandó gondolatok mindenki számára azt hiszem!
!
n
