|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Szikla vagyok, körbe tenger,
hullám-csókja marja testem,
ráncaimba gyűjtik az évek,
mint sirályok, sírnak az emlékek.
Koptat a szél, jég veri testem,
porladni látszik az idő felettem,
a Nap ül ormomra, Holddal paroláz,
víztükrében fürdeti fénylő sugarát.
Erős vagyok, mégis, egy gyenge ember,
lépni nem tudok, köröttem tenger,
mert tenger a bánat, tenger a magány,
mikor fulladok belé, az csak talány.
Viharok korbácsolják köröttem a vizet,
jó vendég vagyok a földön, ki mindenért fizet.
Fizetek az álmokért, izzó könnyeimmel,
a meg nem élt szerelemért, rongyos szívemmel.
….és ha elvette már a sors, ami neki jár,
megérkezem valahová, de senki sem vár,
mint egy szikla, mely hullám sírjába dől,
eltűnök örvénylő szemetek elöl.
|
|
|
- november 27 2009 20:21:41
Szia Szhemi!
Nagyon jó hasonlatot találtál, egyértelműen kifejezi a Benned lapuló viharokat, magányodat, melyeket körülírásaiddal fokozol.
Kis szélcsendet kívánok Neked! Versed számomra kiemelkedő.  |
- november 27 2009 22:38:38
még fokozható, egy kis koptatással - nem a sziklára értem, a versre..
esetleg egy-egy szót erősebbre cserélve vagy egy-egy sort!
félre ne érts nem "szép szavak burjánzását2 keresem vagy hiányolom, lehetne néhány metafora, hasonlat vagy megszemélyesítés KEMÉNYEBB, kontrasztosabb, vagy éles pengével metszett..
lehet, hogy még több jöhet elő?
a nyersanyagnál több, de fargaható.. azt mondják a szobrászok, a kőben BENNE VAN A SZOBOR, csak a felesleget...
bb bocsi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. július 30. csütörtök,
Judit, Xénia napja van.
Holnap Oszkár napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
