|
 Vendég: 20
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Szerelmünk felé árnyék vetődött,
Érzelmünk közé betegség szövödött!
Bármit tettem soha nem volt jó,
Szádat érzelemből már nem hagyta el az a szó!
Titkoltad érzelmeid, reményben éltem,
És egyről a kettőre, egyedül hagytál a sötétben!
Lelkem mélyén már kiáltottak egy-két dolgot,
De hogy nem szeretsz, az fel sem hallatszódott!
Elhagytál becsaptál, dögmadaraknak dobtál,
Halálom pillanatában pedig te jártál!
Jön a viharfelhő, a madarak elszállnak,
Életben maradok, de vérző szívem még nem szárad!
De felépülök majd biztosan de lassan,
Az árnyék a Viharfelhőd eltávozik gyorsan!
És tiszta lesz az ég a fejem fölött,
S ha még lenne remény, én szaladnék a Felhők mögött... |
|
|
- december 17 2009 19:34:16
Megbántott, szomorú sorok, de bizakodva tekintesz a jövőbe.
Maryam  |
- december 23 2009 12:12:52
ezt nyáron írtam, azóta már minden rendben... jól vagyok |
- február 25 2010 21:47:13
Szomorú vers...szépen megírtad! |
- március 03 2010 04:17:33
:'(:'(:'( |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 09. péntek,
Gergely napja van.
Holnap Ármin, Pálma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
