|
 Vendég: 68
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
nehéz lett a súlytalanság
és észveszetten
körbeforgott a föld
a sejtelem oszlopot kapott
majd bizonyság-falakra dőlt
aztán a világ összeomlott
és hegyek mordultak
romjaikra
sárvizet öklendett a völgy
és sziklasírokba mosta mosta
a visszhang fuldoklón beszélt
a szelek bő-szívekbe fújtak
idegenné sápadt a remény
félelmes távol-folt a holnap
aztán a falak mind felálltak
bástyák szöktek az ég alól
a folyó fodrozódva áradt
csak én vesztem el
valahol
|
|
|
- január 15 2010 17:01:19
hát ez nagyon tetszett |
- január 15 2010 19:19:35
köszönöm Pihe, régi versike már, a kedvem ha rossz is, nem ezért rossz.:-)
MSE - kedves vagy, köszönöm.:-)
Mist - örülök, köszönöm:-) |
- január 16 2010 12:28:13
Kedves Barb!
Már, hogy vesztél volna el? Lelked mint csalogány, úgy énekel.
Néha szomorkás, de azért szépen szól, a madár sem mindíg egyformán dalol.
üdv:gufi |
- január 16 2010 13:37:29
Kedves Barbi! Versed apokaliptikus képei megdöbbentőek. A végén azonban felcsillan a remény, a világ újjáépül, és Te önmagadat keresed. Amint az utólag kiderült, meg is találtad! Gratulálok a verseidből áradó kifejező erőhöz!
Szeretettel hubart |
- január 16 2010 16:27:11
Szia Barbara!
mikor a képzelet így szárnyal, akkor jönnek a csodaversek!
Hubart jól fogalmaz: Apokaliptikus képek.
Örök kérdést feszegetsz: Hol vagyunk mi, hol van az egyén a világban?
Szeretettel: szisz |
- január 16 2010 19:14:39
Eszméletlen kifejezően, különleges szavakkal fejezed ki a mondanivalódat, gondolatvilágod lenyűgöz. "félelmes távol-folt a holnap" Nagyon tetszik.
Maryam |
- január 18 2010 09:46:29
Ó, köszönöm szépen a sok hsz-t, örültem, örülök!:-) |
- január 26 2010 08:05:11
Köszönöm Scarlett, dehogy profi, sőt, kicsit túlírt szerintem.:-) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. június 24. kedd,
Iván napja van.
Holnap Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
